image
Share to Facebook tweet

  Vissza

A hőszivattyú érzékeny berendezés, kivitelezése rendkívüli precizitást igényel. Ha megvizsgáljuk az elmúlt évtizedekben tapasztalt üzemzavarokat, azok szinte kivétel nélkül visszavezethetők, valamilyen méretezési problémára vagy kivitelezési figyelmetlenségre. A hibák gyakran nem is a bonyolult szerelvényeknél vagy a nehezen kontrolálható helyeken fordulnak elő, hanem olyan „határterületeken” amelyek már nem feltétlenül az épületgépészet szakmához tartoznak. Ennek egyik tipikus példáját fogjuk most körbejárni.

A geotermikus hőszivattyúk a talajból nyerik a működéshez szükséges energiát. Manapság erre a leginkább bevált eszköz az ún. talajszonda. Ez az eszköz egy 32-40 mm átmérőjű műanyagcső-pár (vagy 2), amelyet az erre a célra a talajba fúrt - 120-150 mm átmérőjű lyukban helyeznek el. Ez a furat a lehetőségektől és a teljesítmény igényektől függően általában 50-100 méter mély. A szonda csövek belsejében általában víz és fagyálló keverék kering, amely biztosítja a hőáramlást a talaj mélyebb rétegei és a hőszivattyú között.

A talajszondákat –különösen több darabból álló nagyobb rendszereknél- nem szokás közvetlenül csatlakoztatni a kazánházban, hanem egy az épületen kívüli aknában közösítik a csővezetékeket egy osztó-gyűjtő szerelvénnyel 1 pár előremenő és visszatérő ágra.

geotermikus akna metszet

A talajkörök csöveit és a hozzá kapcsolódó szerelvényeket - mindenütt ahol ez problémát okozhat (pince, falátvezetés, hőszivattyú és környéke) - páradiffúzió álló szigeteléssel kell ellátni, a kondenzáció elkerülése érdekében.

Az aknában (és természetesen a talajban is) az összes csővezetéket, idomot korrózióálló anyagból (pl.: műanyag) kell készíteni. Az aknában található körülmények alaposan próbára tehetik az oda beépített anyagokat.

szétfagyott osztó

Az osztó-gyűjtő akna általában alulról nyitott, így a keletkező kondenzátum könnyen el tud szivárogni. Kivételt képeznek azok a területek, ahol a magas talajvíz elárasztaná az aknát, így azt nem lehetne ellenőrizni, használni. Leggyakrabban betonból készítik, hasonlóan, mint egy vízóra aknát. A méreteknél is hasonló elveket kell követni. A bebúvó nyílásnak akkorának kell lennie, hogy a szerelő kényelmesen le tudjon ereszkedni szerszámokkal együtt.

Az akna belső méreteit úgy kell tervezni, hogy a beépített szerelvények mellett maradjon elég hely a szereléshez, feltöltéshez és az esetleges karbantartáshoz. Az még nem elég, ha a rajzon elfér az osztó a csövek és egy ember vízszintes vetülete. Képzeljük el, hogy ott dolgozni kell. Meg kell tudni fordulni, le kell tudni hajolni, hozzá kell férni a szerszámokkal vagy műszerekkel a csövekhez, elzárókhoz és az osztóhoz.

Nézzünk 2. példát:

1. ) Közepes családi ház, WPF16 hőszivattyú 6 db. dupla 32-es szonda. Az osztó-gyűjtő akna ajánlott mérete: alapterülete 120 cm x 130 cm, mélysége 180 cm

rajz az aknáról

 

2. ) Nagyméretű közintézmény, 2 db.  WPF66 hőszivattyú 24 db. dupla 32-es szonda. Az osztó-gyűjtő akna ajánlott mérete: alapterülete 220 cm x 240 cm, mélysége 180 cm

több osztó-gyüjtős nagyobb geo akna

Azoknál a nagy rendszereknél, ahol több osztó-gyűjtő helyezkedik el az aknában, de egy rendszerben működnek, tichelmann rendszerben érdemes összekötni őket, az egyenletes nyomás és áramlási viszonyok érdekében.

Tichelmann

Ha beton aknát készítünk vagy készíttetünk, érdemes előre gondolni, hogy hol fognak be- és kilépni a csövek. Ilyenkor a csövek számától és méretétől függően kirekesztéseket kell a zsaluban elhelyezni, lehetőleg 140 cm mélységben.

aknafal kívülről

(A képen egy akna külső fala látható, később földtakarást fog kapni a tetejéig)

Léteznek előre gyártott műanyagból készített aknák is, de ezeket csak kisebb rendszerekhez tudjuk használni.

Az aknán belül célszerű úgy vezetni a csöveket, hogy az áttekinthető legyen. Egy későbbi hibaelhárításnál jelentősen növeli a hatékonyságot, ha felismerjük mi merre tart.

rendezett osztó

Az ilyen aknákban nehéz kiigazodni:

rendetlen osztó

Az egyes köröknek szabályozhatónak kell lenniük és fontos, hogy a szabályozás eredményét rögtön ellenőrizni lehessen – azaz áramlásmérők is tartozzanak minden szelephez.

Az áramlásmérők csak a szondák felől bejövő („meleg”) ágban mérnek helyesen. Ügyelni kell a megfelelő beépítési irányra.

áramlásmérő beépítése

A szabályozásra csak a szelepek alkalmasak.

elzárók

Golyóscsappal szabályozni nem lehet, csak nyitni és zárni.

Nagyon sok problémával jár, ha az egyes csőkötések és idomok nem tömítenek megfelelően. Az olyan kritikus helyeken, mint az akna vagy az összekötő árkok kizárólag a legnagyobb biztonságot adó kötések megengedettek, pl.: elektrofitting. A szorítógyűrűs csatlakozás, kizárólag az osztó-gyűjtő ágakon alkalmazható.

Reméljük, sikerült néhány problémaforrást felfedni! További kérdések esetén, kérem vegyék fel velünk a kapcsolatot.

 

Győző Miklós

Hőszivattyú.lap.hu | Hőszivattyú-Wikipédia

brown line